Kiadvány:
Tiszasziget a LEADER fejlesztések tükrében, 2007-2013-as időszakban
Projektlátogatás:
Tiszasziget
Tiszasziget történetét meghatározza földrajzi helyzete. A település a két nagy folyó a Tisza és Maros ártere között keletkezett, egy szigetszerű árvízmentes területen.
A Község északnyugati legmagasabb részén, a "Szélmalom - dombnak" területén helyezkedett el az ősi kultúra már részben elpusztított telepe. Innen kerültek be a bronzkori edények és a cserepek a szegedi Móra Ferenc Múzeumba. Tiszasziget, -1955-igkorábbi neve Ószentiván, - a temesvári bánsághoz tartozó terület volt, melyre a Csanádi tiszttartóság 1746-ban szerbeket telepített. A területet 1783-ban a Királyi Kamarától megvásárolta Szeged városa. Erre a szerbek átköltöztek a mai Újszentivánra. Ezt követően a falut magyarok népesítették
A szépen bontakozó falut az 1816 évi hatalmas tiszai árvíz tette tönkre egyszer s mindenkorra. Az árvizeket csak a magasabb partszakaszon települt Térvár élte túl. Az 1846-os újra telepítéskor mértanilag kialakított szerkezetű községet hoztak létre. A központi téren 1913-ban épült fel a templom. A többi középület Községháza, jegyzői-lak, paplak, iskolaépület 1930-as évek második felében létesült, államsegélyből. 1955-ben Ószentiván Község neve Tiszaszigetre változott.
A terület felszíni arculatát a folyóvízi üledékképződés alakította ki. A Tisza-Marosszög területén több régi eltemetett folyómeder található, melyeket később folyóvízi üledékek töltöttek fel. A mélyebb szerkezeti részen agyagok, iszapos - anyagos képződmények találhatók. A magasabb részeket infúziós lösz, lösziszap és finom homok töltötte fel. A belterület síknak tekinthető, melyen 1,00 m-es szintkülönbségek vannak. A községtől mintegy 1,0 km-re nyugatra található az ország legmélyebb pontja, mely 76,00 m Bf.
Tiszasziget térképe az Európai Uniós támogatások tükrében:
Kapcsolódó linkek:
www.tiszasziget.hu/
www.magyartelepulesek.hu/tiszasziget/
